Zeneszerzők és betegségek 6.

Modeszt Petrovics Muszorgszkij /1839-1881/ fiatal korában testőrtiszt volt, de a zene is érdekelte és igen jól játszott zongorán.

Megismerkedett  a nála csak néhány évvel idősebb Balakirev zeneszerzővel,  aki tanítványává fogadta. Jóval érettebb lévén segítette a sokszor ideges és zaklatott, ugyanakkor búskomor és lusta fiatal Muszorgszkijt, aki, hogy minden idejét a zeneszerzésnek szentelje, barátai tanácsa ellenére otthagyta ezredét és hivatalosan is leszerelt. Néhány évig kis családi birtokuk jövedelméből élt, majd a ráeső részről  - meggondolatlanul - lemondott a bátyja javára. Anyagi gondjai támadtak, ezért később  minisztériumi állást kellett vállalnia.

Bővebben: Zeneszerzők és betegségek 6.

Mozart is ezt tanulta

Már az ókorban is felfigyeltek a számok és a zenei hangok szoros kapcsolatára. Pitagorasz /tudjuk: a négyzet plusz bé négyzet egyenlő cé négyzet/ a 6. században a monochord nevű korabeli hangszer segítségével bebizonyította a hangokban rejlő matematikai törvényszerűségeket. A későbbiekben is szoros kapcsolatot találtak a tudományok és a zeneértés, zeneszeretet között. A nagy matematikus Bolyai Farkas tanulmányt is írt e témában, fia János pedig már tíz éves korában jó hegedűsnek számított. A Nobel-díjas fizikus Teller Ede alkalmanként barátaival kamarazenélt, az ő hangszere a gordonka volt.

Bővebben: Mozart is ezt tanulta

Négy évszak - Tavasz

Úgy tűnik, a komponisták ehhez az évszakhoz írták a legtöbb zeneművet. Érthető, hiszen a kezdet, a  születés, a megújulás, a virágzás, a tavaszi levegő varázsa mind-mind tálcán kínálja a zeneszerzőknek, hogy a sokféle természeti képet a maguk korának stílusában, a maguk eszközeivel ábrázolják. A művek korábbi évszakokhoz viszonyított nagyobb számára való tekintettel a tavaszt ábrázolókat most csoportok szerint és azon belül címük betűrendjében veszem sorra.

 

Bővebben: Négy évszak - Tavasz